Zsír jellegéből adódóan a koleszterin vízben rosszul oldódik, és nem képes a vérben való folyamatos keringésre, így fehérjékhez kapcsolódva szállítatja magát. Az így létrejött lipoproteineknek - sűrűségük alapján-  kétféle típusát különböztetjük meg.

Létezik az úgynevezett "jó" vagy más néven HDL-koleszterin (High-density lipoprotein), és a „rossz” vagy LDL-koleszterin (High-density lipoprotein). Ennek a két  koleszterinnek a biológia hatása nagyban eltér egymástól.

A HDL-koleszterin gátolja a vérben lévő zsírok lerakódását, ezzel pedig csökkenti az érelmeszesedésnek, a trombózis kialakulásának és a szívinfarktusnak a kockázatát. Mindezt úgy idézi elő, hogy emésztést elősegítő epesavat képez a májba szállított vérből, vérzsírokból, és ártó koleszterinekből. Minél nagyobb a jó koleszterin aránya a szervezetben, annál kisebb az esélye annak, hogy ezek a megbetegedések előforduljanak.

Az LDL koleszterintartalmú szemcséi nagyobbak és veszélyesek, mint a jó koleszteriné. Ezek főként trigliceridet, fehérjét és foszfolipidet tartalmaznak. Hogyha a véráramban túl nagy az ártó LDL-koleszterinek aránya, akkor azok az artériák bélhártyája alatt lerakódva párnácskákat képeznek. Ezek a lerakódások az érfal elmeszesedését súlyosbítva érszűkületet, vagy végső esetben szívinfarktust is okozhatnak.

Míg az LDL-koleszterin közvetlenül az érfalhoz szállítja koleszterint, ami ott elzáródást okozva lerakódik, addig HDL képes onnan elszállítani őket a májba, ahol azok a  lebomlás után a bélbe kerülnek.

Koleszterinszint beállítással kapcsolatban látogasson el ide. A Bios Life koleszterinszint beállító készítmények világszerte millióknak nyújtottak már segítséget!

Tovább...